AJÁNLOM AZ OLDALT
A szerelem soha nem akkora, amekkorának az ember gondolja, amíg benne van.
Nélküled semmi vagyok...
Veled minden...
A szerelem mindig úgy kezdődik, hogy saját magunkat csapjuk be, és rendszerint azzal zárul, hogy végül másokat csapunk be.
Ha azt kérdezed, szeretek-e veled lenni, habozás nélkül azt felelem: igen. De ha arra vagy kíváncsi, hogy tudnék-e nélküled élni, arra is azt felelem: igen.
Szeretni szükségszerű, a szerelem mégis a legteljesíthetetlenebb parancs, mert ha beteljesíted, feloldódsz és eltűnsz benne, mint cukor a forró teában.
A szerelmes ember (...) nem csak a partnerébe szeret bele, hanem az egész világba, és azzal kapcsolatos nézeteit is érzelem szövi át.
Egy szerelem teljesen ki tud hűlni, elmúlni, meghalni, de annak a halott szerelemnek a sírja, az ott marad a lelkünkben.
Nem tehetek róla, hogy ennyire beloptad magad a szívembe...nem tudom, hogy sikerülhetett ez pont neked, de már ott maradsz, amíg csak élek.
Ezt a röpke sétát, ami a bölcsőnktől a sírunkig vezet, a szerelem teszi elviselhetővé.
A szerelemre nincs más orvosság, csak a szerelem.
A csalódás mindennap elvisz az ember lelkéből egy darabot.
Egy páratlan páros voltunk mi ketten,
Két gyönyörű félhang egy kottafüzetben.
Kócos kis romantika tejfogával a szívembe mart.
Sajnos soha senkit nem gyűlölünk annyira, mint azt, akit valaha szerettünk.
Nincs még egy pillantás, mi vérem szítaná,
Nincs még egy érintés, mi hangom fojtaná,
És úgy ringatna el, hogy könnyű álmot szór,
Olyan, mint Te, nincs még egy, tudom jól.
Néha a szerelem többet ér, mint a mágia vagy hatalom.
Szerelemről beszélni, azaz szeretkezni.
Elloptad tőlem a napot,a holdat és a csillagot többé szivárványt sem láthatok nélkülük még valahogy megvagyok de nélküled meghalok
Vajon mennyi idő kell, hogy elfelejtsük az illatát annak, akit szerettünk? És mikor múlik el belőlünk a szerelem?
Úgy látszik, egy szerelem teljesen el tud múlni. Bár lehet, hogy csak akkor, ha jön utána egy másik szerelem.
Szerelmemet visszatükrözi a szemed, és megmutatja nekem, mennyire szeretlek.
A szerelem nagyon rossz hatással van a férfiakra. Megzápul tőle az agyuk. A nők éppen ellenkezőleg, pompásan érzik magukat, szinte sugárzanak, és kétszer olyan csinosak, mint egyébként. Vicces ugye, hogy a szerelem jól áll a nőknek, a férfiak meg olyanok lesznek tőle, mint a beteg birkák.
A szerelem olyan, mint a tűz: ha nem vigyázol rá, és nem táplálod, kialszik.
Mindig félünk szerelmünk tárgyával találkozni, ha másfelé kacérkodtunk.
Szeretni: felelősség. Megszokni: függelem.
De kérem, férfiak, jegyezzük meg ezt: lehet valakit szeretni, akit nem ismerünk. De nem lehet valakit ismerni, akit szeretünk.
A szerelemben szabadnak kellene éreznie magát az embernek, nem rabnak.
Egy karnyújtásnyira volt tőlem a tökéletes szerelem lehetősége, és én elpasszoltam. ELPASSZOLTAM! Annak köszönhetően, hogy bár nyitva volt a szemem, mégsem láttam. Mégsem láttam a világon semmit.
Abban, hogy ha én leszek neked, akkor csak én leszek, senki más, ebben biztos vagyok. De azt, hogy én legyek-e, azt neked magánszorgalomból kell eldöntened.
Karod fonja nyakam köré a szél,
a napban csókod messzi tüze él,
közelebb vagy hozzám mindenkinél.
Azt hiszem játszanak a szívemmel temesd el a múltad lelkemmel.
Egy férfi olyan szerelmes lehet egy nőbe, hogy az egész valóját eléje terítheti, melléje lehozza a csillagos eget, de szerelmében akár csodát is csinálhat, és a nő mégiscsak félig tudja visszaszeretni. Tudod- e, miért? Mert annak a férfinak, akármit csinál is, erre a nőre vonatkozólag ennyi a gyújtóhatása. Egy másik férfi viszont csak ránéz ugyanerre a nőre, egy hangot kiejt, egy parányi gesztust csinál, s a nő már izzik belül, mint a fehérre melegített vas. Oly gyúlékony erre a férfira. És ez ellen nem lehet tenni semmit. Ez így van, ezt a félszerelmet a férfinak egyszerűen el kell viselnie.
Két jégkocka voltunk, de a napsütésben elolvadtunk, és most egy és ugyanaz a víztócsa vagyunk.
Szeretsz, szenvedsz, élsz: íme a szerelem szentháromsága.
